Daisypath Vacation tickers

2013. március 14., csütörtök

Otthon voltunk

Az utazással eltöltött időt leszámítva 3 teljes napot töltöttünk otthon. Millió tervem volt: kiket fogok meglátogatni, mennyi mindent fogok enni, (amikhez itt nehezen jutok) és a temérdek elintéznivaló. Mondanom sem kell, a felét sem tudtam megvalósítani terveimnek. Nem tudtam annyit enni, mint amennyit szerettem volna... Legjobban a rokonokkal és a barátokkal való találkozás döbbentett rá, mennyire hiányoznak nekem!
Keresztlányunk

Mindent elárul a kép...

Annyira tud hiányozni!




Köszönjük a sok szeretetet azoktól akikkel direkt vagy véletlenül találkoztunk! Elég erőt ad a hátralévő pár hónaphoz. Elnézést kérünk azoktól, ahová nem sikerült eljutni. Nyáron mindent bepótolunk!

Újra dolgos hétköznapok kezdődtek. Attila munkája nem változott. Én jelenleg kozmetikumokat csomagolok és várom a tavaszt! Magyarországon 20 fokban pólóban sétáltam, itt meg visszatért a tél: mínusz fokok, havas eső.
 Anglia ide vagy oda: hoztam magammal kokárdát. Legalább a szívemben legyen tavasz!

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Hátha így könnyebb elviselni Angliát: Magyarország nagy része hófúvás miatt lezárva, nálunk "csak" jeges hó esik, és fagy le azonnal. Mindennek szépségét a viharos szél még inkább fokozza. Kokárdát mi is raktunk ki a kabátra, de holnap nem megyünk vele ünnepségre, az biztos!
    De benneteket sokszor puszilunk! Zsókának nagyon hiányoztok, az eddigi kedvenc könyveit határozott mozdulatokkal repíti, és csak az angol dalokat meg mondókákat akarja hallani. Mikor jössz már, Keresztanyu?

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszik Zsóka reakciója! Sajnos még sokat kell aludni a következő találkozásig... Puszi Nektek!

    VálaszTörlés