Munkahely szédelgő

Nekem, (aki már 15 évet tanítóskodtam, összesen két munkahelyen) nehéz feldolgozni a mostani helyzetemet. Az elmúlt 2 hónap alatt már a 3. munkahelyen dolgozok. Igen, már új helyen vagyok. Az előző helyen, - amiről fényképet is raktam fel ide- elfogytak a képeslapmegrendelések. Mivel az ügynökségem nem tudott más munkát adni, regisztráltam egy másik ügynökségnél is. Már aznap dolgoztam. Photobox nevű cégnél gyártom a fényképes ajándékmegrendeléseket. Faliképek, kulcstartók, bögrék stb.
Itt nézhetsz utána az új munkahelyemnek:  http://www.photobox.co.uk/
Az orosháziaknak írom, hogy olyan, mint a Muszimontázs, csak gyár méretben. A "canvas" ( vászon ) osztályon vagyok jelenleg. A munkaidőm állandóan változik. Jelenleg 15-23 óráig dolgozok. Nagyon sok magyarral vagyok együtt ebben a "gyárban". Jó, mert nem érzem magányosnak magamat. Rossz, mert nem fejlődik az angolom. Egy olasz srác viccesen meg is jegyezte, hogy egy egész magyar falu átköltözött ebbe a gyárba?
 Sajnos ez a munka sem tart majd hosszú ideig és ismét odébb kell majd állni.
Attila továbbra is pizzafutár, még mindig tetszik neki.
Lassan hozzászoktunk, hogy London egy nagy nemzetközi olvasztótégely. Számtalan országból érkeznek ide emberek és töltenek itt  hosszabb-rövidebb időt. Kolumbiától a volt szovjet tagállamokig mindenhonnan jönnek. Már nagyon sajnálom, hogy nem vettem komolyan az orosz tanulást. Most nagy hasznát venném! Szomorú, ha összebarátkozol egy indiai munkatársaddal, de két hét múlva haza kell utaznia, mert lejár a vízuma. Természetesen sejtjük, hogy nagyon rossz körülmények közé lesz kénytelen visszamenni. Eszméletlen emberi életutakat ismerünk meg. Újra és újra rácsodálkozunk a mellénk sodródott emberek történeteire: anyák, akik hazájukban hagyták gyermekeiket és Skype-on csinálják együtt a házi feladatot, egy édesapa, akinek a kisebbik fia még nem tudott beszélni, mikor eljött otthonról, de már a kamerába mondja, hogy "apa". Persze vannak vidám dolgok is: ugyanez az apa egy évig Olaszországban dolgozott egy cirkuszban, ahol a tigriseket kellett gondoznia. Nem egyszerű feladat lehetett! Egy másik ember egy bizonyos szórólapot terjeszt egész Angliában, így a munkája miatt "kénytelen" bejárni az országot.

Amit még meg kell említenem az a vadállat állomány. A mókusokról tudtam, hogy nagyon sokat fogok látni. De a kövér madarakra nem voltam felkészülve. Úgy tűnik, hogy a londoni madarak sokkal jobban tápláltak, mint a hazaiak. Már láttam vadludat, galambot, sirályt. Mind jóval nagyobb volt, mint amihez én hozzá vagyok szokva. A jelenlegi munkahelyem mellett él két gyönyörű szép hattyú. Ők nem kövérek...
A rókák is váratlanul értek. Londonban az utcán sétálgatnak éjszakánként. Az első találkozáskor nagyon megijedtem. Állítólag itt szeretik, gyakran még etetik is őket.
Látom, hogy otthon esik a hó. Kitartás nektek! Mindjárt karácsony! Itt csak az eső esik.... mindig.