Változás a hétvégékben

Már nem tudunk hosszú programokat szervezni hétvégékre sajnos, mert Attila hétvégén is dolgozik.
Nem adjuk fel, délelőttre és délre is szervezünk programokat. Így tettük ezt legutóbb is: Zitáék meghívtak minket ebédre!  Mennyei volt a menü: bableves és túrós csusza! Rengeteget ettünk, nem bírtuk abbahagyni. Nagyon hálásak vagyunk érte. Ti most otthon biztos azt gondoljátok, hogy na, ez nem nagy kunszt.Pedig az. Itt csak akkor érzünk megszokott, otthoni ízeket, ha főzünk. Az alapanyagok beszerzése sem könnyű dolog. Hát még az elkészítés! Nincsenek itt a megszokott edényeim, eszközeim. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy továbbra is 14-en élünk együtt. A konyhában néha alig lehet elférni. Sokszor elmegy emiatt a kedvem a főzéstől.

A túrós csusza... nyami!

Ő Pötyi, Zita nyuszija

Erről jut eszembe, hogy itt Londonban még működnek a kis boltok. Nem csak nagy multi bevásárló központok vannak, hanem kis pékség, élelmiszer, virágbolt, zöldséges stb. Nagyon szeretem ezeket a kis boltokat. Közvetlenebb, barátságosabb a kapcsolat az eladó és a vásárló között .Nekem jólesik, ha rám köszönnek mikor belépek egy boltba.  Magyarországgal ellentétben itt nem kínaiak, hanem főleg indiaiak működtetik ezeket a boltokat.
Miközben írom ezeket a sorokat Robbie Williams koncert van itt Londonban az O2 stadionban. Nagyon vicces, mert  az M1 és a Petőfi Rádió közvetíti élőben. Szóval ha otthon lennék, akkor látnám... Természetesen az interneten nem megy ilyenkor az online adás... De hallgatom a Petőfin! Haha, az működik!

Egy rövid kirándulásra is jutott idő.Egy közeli városrészt néztünk meg, amit Attila fedezett fel pizzaszállítás közben. A neve: Harrow on the Hill. Magániskoláiról híres. Minden iskolának külön egyenruhája van, amit kötelező hordani a tanulóknak.Az "állami" iskolák diákjainak is. Némelyik nagyon vicces magyar szemmel. Jellemző nagyon a hagyományok tisztelete és a tradíciókhoz való  végletes ragaszkodás. Íme néhány kép:

Minden magániskolához hatalmas sportpályák tartoznak.

Ugyanaz az iskola sportpálya II.

Ugyanaz az iskola sportpálya III.

 Látszik, hogy nem csak papolnak a mozgás és az egészséges élet fontosságáról, hanem meg is teremtik a lehetőséget hozzá. Ez nagyon hiányzik az otthoni iskolákból!

Harrow

Egy magániskola ( olyan Harry Potteres, nem?)

Az egyik iskola sport ruházata. Külön bolt van az iskola mellett az egyenruháknak.

Ez az igazán meghökkentő. Ennek az iskolának a diákjai frakkban járnak. Láttam őket, csak sajnos nem voltam elég gyors a fotózáshoz. Attila szerint még a pizzáért is így jönnek ki az épület elé. Vicces...

Ez egy vadiúj autó. Ki venne ilyet Magyarországon? Ebből is látszik mennyire fontos nekik a tradíció.

"Királyi" postaláda.

Persze megint esik az eső... Mindig esik.. Szerencsések voltunk a fényképekkel, hogy akkor pont nem esett.
Napsütéses őszt kívánok mindenkinek! ( Eddig az ősz volt a kedvenc évszakom. Na de ennyi esőt?!?!)

Dolgos hétköznapok

Drága Barátaink és Családunk! Már nagyon sok üzenetet kaptunk, hogy írjatok már végre. Őszintén leírom, hogy a "nagy szünet" alatt már írtam egyszer, de valami baleset miatt 2 kattintással véglegesen sikerült kitörölnöm a bejegyzést. Még van mit tanulnom...
Ennek a hosszú csendnek írás nélkül 3 oka van.
Az első a sok munka. Attila felcsapott pizzafutárnak. Körülbelül 3 hétig kettő munkahelyen próbált megfelelni. A betanulás időszakában még bírta is fizikailag. Aztán belátta, hogy 2x8 órát képtelenség ledolgozni. Így ő most váltott és már nem csomagol, hanem pizzafutár Londonban! Gondoljatok bele: baloldali közlekedés motorral ( ami nagyon könnyen megy neki), angol nyelvtudás (van mit tanulnia még :-)), és ESŐ. Senki sem irigyli a házban mikor este, szeles, esős időben elindul dolgozni (mert az emberek rossz idő esetén és persze este rendelik a legtöbb pizzát). Bezzeg mikor hazajön! Na azt már irigylik, ugyanis minden műszak végén kap egy pizzát! Kíváncsi vagyok mikorra unjuk meg a pizzaevést? Kárba nem fog veszni, még mindig 14-en lakunk együtt, szóval mindig van egy éhes száj... Erről jut eszembe, hogy megint elköltöztek ketten és lettek helyettük új lakótársaink. Nagyon gyors a "fluktuáció".
Attila eddig élvezi a munkát, hiszen motorozhat. Egyenruhát, motort is kapott. Negatív oldala, hogy akkor indul dolgozni amikor én hazaérek és éjfélig vagy tovább is odavan.

Felismeritek?

Mostanában én is többet dolgozom. A karácsony közeledtével több a képeslaprendelés is.Emiatt túlórázunk. Mire hazaérek már nincs erőm semmihez.

A második ok: átestem a kultúrsokk utáni mélyponton. Mercitől tudom, hogy ez bekövetkezik mindenkinél, aki nem olyan tudatos világutazó, mint ő. A kezdeti pozitív élmények után elfáradtam, csak a rosszat láttam mindenben, nem volt erőm semmihez. Hát ezért sem írtam.

A harmadik ok a lustaság. Erre nincs mentség. De messze vagytok, nem tudtok mit tenni ellene. :-) Azért nagyon jólestek a sürgető üzenetek!